Emlékszik az első születésnapjára? Esetleg első lépéseire? Nem véletlen, ha nemmel válaszolt, ugyanis az agyunk nem képes kisgyerekkori emlékeinket visszaidézni. Az pedig, hogy mikori az első emlékünk, több tényezőn múlik.
A félelem a túlélést biztosító ősi ösztön. Az érzést mindenki ismeri, azaz csak majdnem mindenki. Vannak ugyanis olyan emberek, akikből orvosilag igazoltan hiányzik.
Az emberi agy információtároló képessége csodálatos, és most kiderült, még annál is lenyűgözőbb, mint eddig hitték. Csaknem tízszer annyi „adatot” képes ugyanis raktározni, mint amennyit állítottak róla.
Apró agyi gyulladások és DNS-károsodások nélkül nem lennének ilyen emlékeink – állítják amerikai szakemberek. Megfigyelésük meglepő, hiszen az agyban lévő gyulladások olyan neurológiai problémákhoz kapcsolódnak, mint a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór.
Régóta foglalkoztatja már a tudósok, hogy mikén működik az ember memóriája, és hogyan hat mindez a képzelőerejére. A válaszokhoz a mesterséges intelligencia (MI) segítségével jutottak közelebb brit kutatók.
Amerikai idegkutatók a klasszikus önfelismerés próbájának tettek ki egereket, akik sikerrel helyt is álltak a tükörteszten. Viszont vannak még kérdőjelek azzal kapcsolatban, hogy mennyire tekinthető ez az öntudat tényleges meglétének.
A legújabb kísérletek szerint a patkányok is képesek arra, hogy elképzeljenek bizonyos helyzeteket, és szükség esetén elő is tudják hívni az agyukból az ehhez kapcsolódó információkat.
A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének munkatársai legújabb vizsgálatuk alapján leírták, hogy milyen mintázatok alakulnak ki az agy memóriaközpontjában ijesztő ingerek hatására, illetve vannak-e olyan neuronális válaszok, amelyek kifejezetten kellemetlen vagy félelemkeltő ingereket kódolnak.
Az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) kutatóinak legújabb felfedezése szerint egy evolúciósan ősinek tekintett agytörzsi idegsejtcsoport is szükséges a negatív emlékek raktározásához és előhívásához.
Ha az ember sokáig időzik olyan helyen, ahol a környezet nem változik, az az agyműködésre is hatással van – ezt állapították meg berlini szakemberek, akik sarkkutatóknál tapasztaltak ilyet.