Az amerikai Colossal Biosciences nevű cég kutatói úgy alakították át az egerek génjeit, hogy azok hasonlóak legyenek a mamutok génjeire. Hasonló dolgot terveznek az indiai elefántokkal is.
Kínai kutatók szerint a búza és a kukorica génszerkesztésével ugyanolyan, Q10 koenzimben gazdag növényt lehet előállítani, ahogy azt a rizzsel sikerült megcsinálni.
Amerikai és japán kutatók olyan eljárást fejlesztettek ki, amely megmutatja az immunrendszernek, hol vannak a felszámolandó daganatos sejtek. Az eljárás az első kísérletek alapján működőképesnek tűnik.
Amerikai kutatók olyan vírusszerű részecskéket terveztek, amelyekkel hatékonyan sikerült felvenni a küzdelmet a szem genetikai betegségei ellen az egerekben.
A vérszegénység kezelésére fejlesztették ki azt a két gyógyszert, amelyek génszerkesztéssel javítanának a betegek állapotán.
A Verve Therapeutics nevű biotechnológiai vállalat kutatói egy vizsgálat során felfedezték: a VERVE-101 nevű génszerkesztési kezelés már egyetlen alkalom során is képes csökkenteni a betegek koleszterinszintjét.
Őssejtekkel kísérletezve hoztak létre kínai tudósok olyan majmot, amely testének nagy része őssejtekből épül fel. Az eljárás a különböző betegségek alaposabb tanulmányozását is lehetővé teheti.
Megmutatják a szemmel láthatatlant: amerikai kutatók géntechnológiát bevetve hoztak létre átlátszó tintahalakat. Persze nem csak úgy öncélúan, hanem többek között az agykutatás számára.
A környezetszennyezés csökkentését, sőt akár a klímaváltozás megállítását is remélik kutatók génmódosított fáktól, amelyek egyes példányai már a természetben növekszenek. Miattuk másképp kell aggódni, mint a gmo-gabonák esetében.
Egyszerűsítené az új génszerkesztési technikák alkalmazását az Európai Bizottság. Az erről szóló, a vetőmagágazat, az agrármultik és növénynemesítők egy része által régóta várt javaslatcsomag célja, hogy könnyebb legyen a klímaváltozás hatásainak jobban ellenálló, nagyobb termésbiztonságot nyújtó növényfajtákat előállítani. Az ellenzők szerint azonban kockázatot jelent, hogy megszüntetik az ilyen fajták nyomon követését, és a génszerkesztés önmagában amúgy is csak tüneti kezelés és nem lesz képes megoldani az összes problémát. A magyar kormány is ódzkodik a génmódosított növények termesztésétől, az agrártárca azt szeretné, ha a génszerkesztett szervezeteket nem engednék ki nyakló nélkül a laborokból, és ha megmaradna a nyomon követés.
Sikerrel állították helyre vak egerek látását a Vuhani Tudományos és Technológiai Egyetem kutatói egy különleges génszerkesztési technikával.
A dodómadár közeli rokona, a galamb lehet a kutatók segítségére abban, hogy génszerkesztéssel „újjáélesszék” a 17. században kihalt madarat.