Még mindig az infláció emelkedésétől félnek a legjobban a magyarok
Az emberek több mint fele borúsan tekint 2025-re.
Az emberek több mint fele borúsan tekint 2025-re.
Az ország gazdasági helyzetét is derűlátóbban ítélik meg, de még minden többségben vannak azok, akik nem várnak javulást.
Az utolsó tíz esztendő – legalábbis a reáljövedelmet tekintve – elveszett évtizednek számít Oroszországban: 2013-2023 között növekedés helyett hat százalékkal esett az átlag reáljövedelem. Az Ukrajna elleni háború kezdete óta viszont csökken a szegények és gazdagok közötti különbség. Ennek fő oka, hogy a háborúban való részvételért, illetve az elesett katonák után járó „koporsópénzt” elsősorban a kevésbé tehetősek kapják, mert ez az a réteg, amely elsősorban jelentkezett hivatásos katonának.
A miniszter szerint egyelőre nem tervezik újabb beruházások felfüggesztését.
Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes szerint van olyan forgatókönyv is, hogy a főváros technikai csődbe jut.
A magas jövedelműeknél is érződött némi hatás, de ők könnyebben átvészelték a nehezebb időszakot. Az alacsonyabb bérből élők közül viszont sokakat padlóra küldött a pandémia.
Bajban van az ország gazdasága a diktátor szerint, aki azonnali intézkedéseket kért.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a magyar gazdaság idei növekedése is nagyobb lehet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által vártnál, ugyanakkor úgy látja, hogy Magyarországon is érdemes a világgazdasági lendület visszaesésére felkészülni, erre gazdaságvédelmi programot alakíthat ki a kormány tavasszal.
15 éve van hatalmon Erdogan Törökországban és 12 választást nyert meg. Ebben bízva most is ő kérte az előrehozott választást. Lehet, hogy most csalódnia kell.
A piacok beárazták a Fidesz győzelmét.
Míg az európai átlagpolgár a terrorizmusveszélyt teszi az első helyre a félni valók listáját, addig a magyarok főként a betegségektől tartanak.
Vejkey Imre szerint a párt nem akart teológiai vitát lefolytatni.