Az imperializmus Európában sem szokott demokratikus természetű lenni, sem az ókorban, sem azóta, és soha nem volt az Ázsiában. Miért ne alakulhatna át császársággá a királyságból lett köztársaság, mint Rómában? Spiró György író esszéjében történelmi analógiákkal fest sötét képet a jelenkorról.
Interjút adott a januárban távozott amerikai nagykövet, amelyben tömören összefoglalta, hogy szerinte miért van veszélyben a demokrácia Magyarországon.
Hosszas huzavona után lemondott Klaus Iohannis, Románia államelnöke. A hivatali idejének meghosszabbításával neki kellett volna átsegítenie a TikTokon meghackelt államot a krízisen – de ebbe a feladatába is csúfosan belebukott.
Az ÖVP szakadékba zuhant. Önmagát veri szét és ez, párosulva a baloldal gyengeségével, töri az utat a demokrácia rablólovagjai számára a tekintélyuralmi állam felé – írja Wolfgang Müller-Funk.
A 21. században sokkal kevesebb gondunk volna az újratermelődő kasztrendszerrel és a mai propagandában hívő szinte vallásos érzülettel, ha Táncsics Mihály törekvései legalább részben megvalósulnak. Egyre kevesebben sejtjük, hogy munkássága mennyire aktuális ma is, pedig ő a magyar demokratikus baloldali hagyomány kulcsfigurája, akit büszkén vallhatunk elődünknek. Amellett, hogy a parasztok és a munkások érdekeit képviselő radikális demokrata volt, az elfeledett Táncsics igazi hős is, akinek fordulatos, lemondásokkal teli élete filmre kívánkozna.
Hatvan országban tartottak idén választást a világban, ám ezek több mint a felében ez távolról sem volt a demokrácia ünnepe. Erről beszélt a Le Monde-nak Staffan Ingemar Lindberg, a V-Dem vezetője.
A demokrácia nyitott kimenetelű rendszer, amelyben a fejlődés menetét, ütemét, a konfliktusok jellegét és intenzitását, a közélet légkörét, a politikai verseny dinamikáját nem elsősorban az intézmények, sokkal inkább a releváns politikai aktorok határozzák meg.
A magyar történeti tapasztalat egyetlen hagyományt ismer: a dominanciát. Nem csoda, hogy az 1990 utáni sokpárti kísérletet szinte azonnal elutasította a magyar társadalom – hiába akart az elit kompromisszumos, erős versenyen alapuló politikai rendszert. Az egyetlen domináns párt iránti igény tehát nem a NER-rel kezdődött újra, hanem jóval hamarabb. Mi kellene ahhoz, hogy mégis megvalósuljon a sokpártrendszer Magyarországon?
A magyar politika négy kihívásának értelmezése címmel ad közre vitairatot és szervez konfe<a rel="noreferrer noopener" href="https://meltanyossag.hu/a-magyar-politika-negy-kihivasa-konferencia/" target="_blank">r</a>enciát a Méltányosság Politikaelemző Központ. Az első rész a Nyugathoz, a második rész a liberális demokráciához fűződő viszonyt elemzi.
A rendszerváltás a Nyugat iránti elköteleződésével kezdődött Magyarországon, a jobboldal azonban eltérítette az országot az eredeti iránytól, a baloldal pedig ugyanott ragadt. Novák Zoltán vitairata a nyugatos magyar politikáról a Méltányosság Politikai Elemzőközpont konferenciáján.
A három ország fiataljainak választói kedvét összehasonlító kutatás szerint Magyarországon a legkevésbé aktívak a 30 év alattiak.
Ha megtörnénk a demokrácia alapját, az egyenlő választójogot, sokkal biztosabb alapokon állna a demokrácia. Ehhez a paradoxonhoz jutunk el. Vélemény.