A nyár közepétől legalább 250 ezer euró értékű befektetéssel tíz évre szóló magyarországi tartózkodási engedélyt kaphatnak harmadik országbeli állampolgárok. Nemcsak a fő kérelmezők, hanem a családtagjaik is. Az ő úgynevezett aranyvízumuknak számos előnye van, ezeket vesszük most sorra.
Megint megváltoztak a bizalmi vagyonkezelés adózásának szabályai. Míg a nyári adócsomag szigorított, addig az őszi könnyített, amely következtében egy kivétellel visszaállt a régi rend. Először utánajártunk, hogy mi lehet az oka az ide-oda mozgatásnak, majd részletesen ismertetjük a 2024. január 1-jétől hatályba lépő – és remélhetőleg most már huzamosabb időn át érvényben is maradó – előírásokat.
Módosul az adózási viszony az USA és Magyarország között, hiszen a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény már csak a 2023-as év végéig hatályos a két állam között. A változás egyik kiváltó oka, hogy Magyarország nem támogatta a globális minimumadót bevezető EU-s irányelv elfogadását, ezért az Egyesült Államok 2022 nyarán egyoldalúan felmondta a hazánkkal kötött adóegyezményt. Így 2024. január 1-től sokkal magasabb adóteher alá esnek az Egyesült Államokból Magyarországra érkező jövedelmek.
2014 márciusától idehaza is van lehetőség a bizalmi vagyonkezelésre, amely a családi vagyontervezés és a vagyonvédelem hatékony eszköze. A mostani alkalommal a kezelt vagyonnal és a bizalmi vagyonkezelőre vonatkozó korlátokkal folytatjuk.
Bár már 2014 márciusától idehaza is van lehetőség a bizalmi vagyonkezelésre, csak az utóbbi időben kezdett igazán felpörögni a családi vagyontervezés, a vagyonvédelem e fontos és hatékony eszköze. Érdemes tehát felidézni a legfontosabb tudnivalókat, jellemző példákon keresztül.
A háborús helyzet, a COVID-világjárvány és az adóváltozások hatására egyre többen gondolkodnak el rajta, hogy Magyarország helyett külföldön alapítanak céget. Viszont nagyon sok olyan szempont van, amit nem vesznek figyelembe, pedig a jó döntéshez mérlegelniük kellene. A leggyakoribb hibákat és figyelmetlenségeket foglaltuk össze 5+1 pontban.
Az Egyesült Arab Emírségek vezetői azt tervezik, hogy 2023. június 1-től bevezetik a társasági adót. Megszűnhetnek az adóparadicsomi állapotok, nehezebb lesz-e ettől a dubaji cégalapítás? Ezeknek jártunk utána.
A kriptoeszközök kapcsán sokszor még ma is némi zavar van a fejekben, különösen igaz ez, ha ezen eszközök különböző, adózással kapcsolatos szabályozását nézzük. Cikkünkben a friss szabályzás tükrében vesszük sorra az esetleges nehézségeket.
Minden évben kiadják a pénzügyi titokvédelmi jelentést arról, hogy mely országok rejtik el a legjobban a pénzügyi titkokat. A listában azok a helyszínek szerepelnek előkelő helyen, ahol a legkisebb az átláthatóság, illetve a legkevésbé működnek együtt a nemzetközi szervezetekkel adatcsere tekintetében.
A Pandora-iratok nyilvánosságra kerülése és a globális minimumadó újra rávilágított az offshore cégek pénzügyi világának működésére. Mi számít offshore cégnek és országnak? Hogy áll az offshore cégalapításhoz a magyarországi szabályozás? Ennek jártunk utána.
A Világbank minden évben elkészíti a Doing Business riportot, amely aszerint rangsorolja a világ országait, hogy mennyire megfelelőek a körülmények az adott helyen történő vállalkozásra. Idén azonban botrány zavarta meg a jelentéskészítőket: kiderült, hogy 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban megbundázták az eredményeket.
A terrorizmus és a pénzmosás ellen vezették be a tényleges tulajdonosok központi nyilvántartását 2021 júniusától. Megkérdeztük, mennyire lehet hatékony ez a kötelezettség a hajléktalanokat ügyvezetőként bejegyző bűnözők és a terroristák ellen.