Az aranyvízumok, letelepedési és vendégbefektetői programok feltételei szinte minden országban szigorodtak, miként Magyarországon is. De mit kell teljesíteni azért, hogy valaki akár útlevelet kapjon egy országban?
Nehezen indul be a gazdag külföldieknek szánt újabb letelepedésikötvény-program, de a kormányhoz közel állók már felálltak a startvonalra.
Mindössze három vendégbefektető jelentkezett eddig az új magyar aranyvízumprogramra. Miután a megfelelő ingatlanalapok kiválasztása átláthatatlan, csak tippelni lehet, hogy ismét főleg kormánybarát, s különösen a rozsdaövezetekben érdekelt üzleti körök nyerhetnek a konstrukción.
Túl korán indult volna a program annak a hazai célcsoportnak, mely a legtöbbet kereshetné rajta. A miniszterelnök vejének érdekeltsége, a Gránit Alapkezelő ugyanakkor már augusztusban elindítaná az akcióját, melyben a Telex szerint a Mészáros Lőrinc-érdekeltség MBH Bank is részt vehet.
Aranyútlevél-programban állampolgárságot szerzett orosz oligarchákról és családtagjaikról van szó, akiket érintenek az ukrajnai háborút követő szankciók.
Az EU vezető szervének javaslata szerint nem csak azzal a gyakorlattal kell szakítani, amellyel egyes országok lehetővé teszik a nagyon gazdag külföldieknek az állampolgárság megvásárlását. Azoktól, akik így jutottak hozzá, el kell venni.
A gyanús eredetű orosz vagyonok kitiltásával és befagyasztásával párhuzamosan Brüsszelben újra foglalkoznak azzal, hogy megtiltják azt a több államban – például Magyarországon – elterjedt gyakorlatot, hogy pénzért letelepedési engedélyt vagy állampolgárságot vehetnek az EU területén kívülről érkezők. Az Európai Parlament megszavazta vonatkozó határozatát az aranyvízumokról és aranyútlevelekről, a labda most a Bizottság térfelén pattog.
Andrej Pavlov, a kétes hírű orosz ügyvéd annak ellenére járt-kelt szabadon az EU országaiban az elmúlt négy évben, hogy Brüsszel feketelistára tette. Erre hívja fel az Európai Bizottság figyelmét a távozó Európai Parlament egyik képviselője.
Brüsszel szerint az ilyen programok növelik a pénzmosás, a szervezett bűnözés, a korrupció és az adóelkerülés kockázatát az EU-ban.
Az elmúlt tíz évben majdnem százezer ember kapott tartózkodási engedélyt az EU-ban pénzért, közülük húszezren Magyarországon.
Jobbára ugyanazokba a csapdákba esett bele az elmúlt időszakban Portugália, mint Magyarország, a megoldást mégsem a futball vagy az uniós pénzek mértéktelen elköltése hozta el. Manuel Caldeira Cabrallal, a baloldali kormány gazdasági miniszterével beszélgettünk a válságból való kilábalásról.
Nem magyar találmány az "aranyvízum", amely befektetésért cserébe kínál letelepedési engedélyt, de az AP összesítéséből kiderül: a magyarok az élvonalban vannak, ha a kínai vevők számát tekintjük.