Mosogatószer után lila akác – újabb mérgezéses eset történt a pilisborosjenői óvodában
Kettejüket kórházba is kellett vinni.
Kettejüket kórházba is kellett vinni.
Miért baj, ha a klímaváltozás hatására csenkesz és árvalányhaj helyett döntően selyemkóró, bükkös helyett meg akác lesz Magyarországon? Miért kell, hogy minél pontosabban tudjuk, hogyan változik a növények szén-dioxid-megkötő képessége a változó időjárás hatására? Fülöpházán, az Ökológiai Kutatóközpont kísérleti terepén jártunk, ahol a klímaváltozás lehetséges hatásait modellezik az itt őshonos növényeken.
Az invazív növények nem csak az árvizek kockázatát növelik, de allergiát is okoznak.
Közel sem csodaszer a faültetés: míg van, ahol a fák javítják a talaj vízellátottságát, máshol ellenkező hatást érnek el, és az elsivatagosodás veszélyét növelik. Ilyen Magyarországon a Duna-Tisza köze is. Továbbá vannak olyan fajok, amelyek többet árthatnak, mint használnak.
Pont az akácvirágzásra érkezett meg a hűvös idő, így exportra biztos nem fog jutni akácmézből, de több méhész tönkre is mehet ettől.
Virágzás közben fagyott el az akác, az esők miatt pedig a méhek bent maradtak a kaptárban, ezért nagyon rossz méztermésre számítanak a termelők.
Somogy megyében az akácvirágok 80-90 százaléka odaveszett a fagyban, Zala és Veszprém megye is érintett a természeti csapásban. A mézesek így sem élik éppen virágkorukat, bár Magyarország az unió negyedik-ötödik legnagyobb méztermelője.
A méhészek azt szeretnék, ha az agrárdiplomácia kiállna az akácfák megvédéséért, mert ez a növény adja a méhészek megélhetését.
Magyarország akácnagyhatalom és törekedni kell arra, hogy a jövőben is így legyen, a legfontosabb pedig az, hogy elhárítsuk az akác elleni támadásokat - mondta a földművelésügyi miniszter.
A hungarikumnak minősülő fehér akác várhatóan nem kerül fel az idegenhonos özönfajok uniós tiltólistájára, amely az Európai Unióban nem őshonos, agresszíven terjedő állat- és növényfajok kitiltását, visszaszorítását irányozza elő – közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a mezőgazdasági és halászati tanácsülést követően.
Az erdők területe tavaly 4535 hektárral, összesen 1 millió 938 ezer hektárra növekedett, így tovább gyarapodott a magyar erdővagyon. Nőtt az akác területaránya – a fenyők területarányának terhére.
Elfogadták az özönfajok kiszorításáról szóló uniós rendeletet, amelyet Budapest nem szavazott meg, mert azt szeretnénk, ha biztosan nem kerülne rá a Brüsszel által összeállított listára az akácfa. Az akác ugyanis az a behurcolt, invazív növény, amelyet hungarikummá választottak.