A tudomány sokat vitatkozik arról, hogy az üstökösöknek milyen szerepük van abban, hogy a Föld óceánjai kialakulhattak, és egyáltalán: van-e ebben szerepe. A kérdés most eldőlni látszik.
Tíz évig tartó utazás kellett a Rosetta űrszondának, hogy elérje a 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstököst, majd ott felvételeket készítsen. A rengeteg képi anyag egy osztrák filmest is megihletett.
Alig egy hónappal a Rosetta-misszió befejezése előtt nagyfelbontású kamerával sikerült fotókat készíteni a szondának a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszínén lévő Philae nevű leszállóegységéről, amellyel július végén szakította meg a kapcsolatot az űrszonda.
A Philae megváltoztathatta helyzetét, ami megnehezíti a leszállóegységgel való kapcsolattartást - jelentették be hétfőn a Rosetta-küldetés kölni irányítóközpontjában.
Tájékozódási nehézségek léptek fel a Rosetta űrszondánál.
A 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstököst kutató Rosetta-misszió szakembereinek talán sikerült megfejteniük az égitest felszínén látható "szélnyomok" rejtélyét. Nem szélnyomok azok.
Megkezdte a talajfúrást mintavétel céljából az üstökös felszínén a Philae leszállóegység, de elképzelhető, hogy a tápegységek lemerülése miatt az adatok már nem jutnak el a Földre – közölték az Európai Űrügynökség (ESA) németországi irányítóközpontjában.