Öthavi huzavonát követően új kormány alakult Ausztriában, a politikai centrumban elhelyezkedő, ideológiailag különböző pártokból.
Az Osztrák Néppárt (ÖVP), az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Új Ausztria és Liberális Fórum (Neos) megegyezésre jutott a hárompárti koalíció megalakításáról.
Ha minden jól megy, március elejére már lehet új kormánya az országnak.
A szélsőjobb Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szerezte a legtöbb szavazatot, de az ÖVP-vel zsákutcába torkolltak a kormányalakítási tárgyalások.
A nyugdíjrendszert és az egészségügyet érintő kérdésekben nem tudtak megegyezni.
Nem a választásokon legtöbb szavazatot adó Szabadságpárt, hanem az egykori nagykoalíció összezsugorodott pártjai, a néppártiak és a szociáldemokraták kezdtek kormányalakítási tárgyalásokat Ausztriában, segítségképpen bevéve a társaságba a liberálisokat is.
Az osztrák alkotmányt nem kel megváltoztatni, mert annak értelmezése megengedi, hogy alternatív nemi identitások is bejegyezhetőek legyenek. A részletekről a parlament dönt majd.
Miközben sok tekintetben beomlott vasárnap az osztrák második köztársaság, a Zöldek kivételével minden párt azért elégedett lehet. Ez pedig mégiscsak a választópolgárok kilencvenhét százalékát jelenti. Mi jön nyugati szomszédunknál a választások után?
Korai volt temetni a liberálisokat a német választás után, Ausztriában a semmiből kerültek be a parlamentbe, miközben előretörtek a szélsőségesek is. Viszont ez sem veszélyezteti a „nagykoalíció” fennmaradását. Pusztán a nagyon nagyból az évtizedek során picike koalíció lett. A magyar kormány számára a kisebbik konzervatívok jelenthetnek problémát: a Néppárt nem fogja sokáig tűrni a budapesti kormány bankpolitikáját.