#Lenin
Itt a vége: bezár Európa utolsó Lenin-múzeuma
Finnországban rövidesen bezár Európa utolsó Lenin-múzeuma – jelentette be az intézmény igazgatója szerdán. A lépés bírálatokat és összeesküvés-elméleteket vált ki Oroszországban.
Bezárják Európa utolsó Lenin-múzeumát
A finn intézménynek semmi köze a Kreml-hez, és az utóbbi években már inkább teher volt számukra az elnevezés.
Lenin 100 évvel ezelőtti halálakor a bolsevikellenes magyar sajtó belesétált a szovjet propaganda csapdájába
Lenin száz évvel ezelőtti halálával a korabeli magyar sajtóban is kiemelten foglalkoztak, s a temetésig valóságos kommentárláz tombolt, néhány félreértéssel és több telitalálattal. Vörös cár, Antikrisztus, legvérengzőbb zsarnok – írták róla, de szorgosan beszámoltak arról is, hogy "a mínusz 30 fokos hidegben négy nap alatt mintegy egymillió gyászoló vonult el" a Vörös téri ideiglenes mauzóleum előtt és "200 ezer ember kérte azonnali felvételét a bolsevik pártba".
Amilyen abszurd a putyini média, azt is terjeszthetné, hogy Lenin gomba volt
Elárasztják az orosz állami televízió műsorait az ukrajnai háborúról szóló különböző összeesküvés-elméletek, a jelenség azonban korántsem újkeletű. Azt viszont nehéz elképzelni, hogy ebből a mostani propagandatévékben úgy űzzenek viccet, mint a Szovjetunió végnapjaiban egy akkori műsorban.
A nagy frigykovácsolás – 100 éve alakult meg a Szovjetunió
Száz évvel ezelőtt, 1922. december 30-án jött létre a világ legnagyobb állama, a Szovjetunió. Legnagyobb része, Oroszország addig is a legnagyobb volt, de ekkor még nagyobb lett. Később annál is nagyobb. Egy vesztes, szétdúlt, ezer sebből vérző állam indult el azon az úton, amelyen a világ (majdnem) legerősebb nagyhatalmává vált. Egy új, minden addigitól teljesen különböző társadalmi-gazdasági rendszer prototípusa lett, mely fénykorában dicsőségesnek és elpusztíthatatlannak látszott, aztán fenntarthatatlannak és követésre legkevésbé sem méltónak bizonyult.
Elbontották az utolsó köztéri Lenin-szobrot Finnországban
Az évek során többször megrongálták a büsztöt, az önkormányzat mégis csak most döntött az eltávolításáról.
Az ukrajnai háború miatt kileng a mutató az orosz-német barát-ellenség felismerő rendszerben
Az Ukrajna elleni orosz agresszió Németországot is eddig követett politikája gyökeres átgondolására késztette. Ez már csak azért sem egyszerű, mert a két ország sorsa mindig is szorosan kötődött egymáshoz.
Puccs Putyin ellen? Nem lenne éppen példátlan Moszkvában, de nincs is sok előzménye
A viszonylag békés hatalomváltás, de akár a palotaforradalom is ritka volt a szovjeteknél, illetve az oroszoknál. A Kreml urai inkább kihalásos alapon veszítették el posztjukat – bár megeshetett, hogy a riválisok erre rásegítettek.
Nem Orbánék találmánya az „előre megy, nem hátra”, már Kossuth is ezzel a panellel élt
Amióta a haladás pozitív jelenségnek minősül, nagyjából azóta szeretnek a politikusok előre menni és nem hátra.
Győr fideszes polgármestere nem mindennapi módon zárta az ‘56-os műsort
Dézsi Csaba András a magasba emelkedett, és leszedett egy lenines háznévtáblát.
A Szovjet utcában, a Lenin-tér sarkán – így döntöttek szobrokat az oroszok
A mai világméretű szobordöntési és utcanév-átkeresztelési időkben érdemes visszapillantani, hogy csinálták ezt az oroszok a Szovjetunió bukása után. Moszkva belvárosában úgy tűnhet, megszabadultak a szovjet korszakot jellemző utcanevektől, illetve köztéri szobroktól, ám a főváros külső kerületeiben és a vidéki településeken harminc évvel a kommunista birodalom széthullása után is kísért a múlt. És ez nem csak az átnevezéssel kapcsolatos költségek miatt van így.