A gazdasági növekedés az idén is alacsonyabb lehet, mint ahogy azt a kormány várja, miközben az infláció biztos, hogy nagyobb lesz a prognózisában szereplőnél – derül ki a Költségvetési Tanács friss jelentéséből.
Nincs szankciója, ha az alaptörvény adósságszabálya nem teljesül, de a hitelesség múlhat rajta, és ha rendszeresen elvétik, a piac büntethet – mondja Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke. A testület a 2025-ös büdzsét a jelentős kockázatok ellenére nem vétózta meg.
Idő előtti lenne, és „veszélyeztetné a megfelelő hatás kiváltását”, ha a kormány elárulná, hogyan akarja biztosítani, hogy legyen elég bevétel az államkasszában, és ne legyen túl sok kiadás.
Akkor jöhet össze a kormány gazdasági terve 2024-re, ha minden külső és belső folyamat a lehető legjobban alakul, érkeznek az EU-pénzek, nem lesz nagy energiaválság, és az állam helyett a cégek kezdenek tömeges beruházásokba – áll a Költségvetési Tanácsnak a 2024-es büdzséről adott véleményében. A testület szerint tele van aknákkal a tervezet, a korai megírása miatt korlátozottan lehet komolyan venni, és már most látszik, hogy lesz olyan része, amely nem tartható.
A kormány azt ígéri, visszatér a járvány előtti hiány- és adósságcsökkentési pályára, 4 százalékos gazdasági növekedéssel, 6 százalékos inflációval számolnak jövőre. Többet fordítanak a honvédelemre és a nyugdíjakra.
A Költségvetési Tanácsot vezető Kovács Árpád szerint a jegybankelnök is véleményezte a kormány tervezetét, de megvan az oka, hogy miért nem írta alá.
A volt jegybankelnök szerint nem meglepő, hogy jövőre böjti év várható, ám a recesszió mélysége és időtartama egyelőre beláthatatlan.
A Költségvetési Tanács értékeléséből kiderült, hogyan akarja a kormány az Országgyűlést megkerülve, rendeleti úton átszabni a jövő évi költségvetést.
Semmit nem kell bevinni az amúgy is téli szünetre vonult Országgyűlés elé.
Minden rendben lesz Magyarországon, szép ütemben fog nőni a gazdaságunk, az infláció lassul, a családok pedig nem érzik meg a kiadáscsökkentést. Már persze ha addig véget ér a háború, visszatérnek az energiaárak a régi szintre, megjavul az áruszállítás és az ellátási láncok helyzete, sikerül kiegyezni az EU-val, és minden más negatív folyamat is lassul, mert ha nem, akkor azért marad még néhány kockázat – így számol legalábbis a kormány a 2023-as költségvetés tervezetében.
A pénzügyminiszter szerint válságálló gazdaságot építenek, és elárulta azt is, mennyire csökkentenék az államadósság szintjét.