Oltani vagy nem? A szennyvízvizsgálatok a koronavírus terjedéséről árulkodnak, meg is indult a hatóságok titkolózása a védőoltásokkal kapcsolatban.
3900 emberen tesztelték a Janssen HIV elleni oltóanyagát a Mosaico kutatás keretében, azonban az nem előzte meg jobban a fertőzést, mint a placebo.
A 2020-2021-es szezon a határzár miatt minden olyan magyarnak kimaradt, aki Ausztriába vágyott síelni, azonban ’21-’22-ben ismét nyitnak a határok és a síterepek is – azonban csak az oltottaknak. Az oltási igazolványokat pedig a határon és a szállodákban, a kötelező FFP2-es maszkhasználatot pedig a sílifteknél is ellenőrzik a magyar síoktatók szerint.
A kutatók hangsúlyozták, hogy a ciklus rövid időn belül visszaállt az oltás előtti állapotra.
Azokat a magyarokat is érintheti a változás, akik Ausztriába akarnak utazni, és csak egy dózist kaptak a Johnson&Johnson oltóanyagából.
Két, egymástól független kutatás is arra jutott, hogy a Janssen emlékeztető vakcinája jelentős mértékben csökkentheti a kórházba kerülés esélyét, ha valaki elkapja az omikront.
Az egyadagos koronavírus elleni védőoltást már csak „kifejezett kérésre” adják be.
De AstraZeneca után se. Jakab Ferenc szerint más készítményt érdemes választani.
Újabb klinikai eredményekre hivatkozik az intézmény.
Az orosz vakcinára a hivatalos kommüniké szerint Pfizert, Modernát, Sinopharmot vagy Szputnyikot lehet kapni. A Semmelweis Egyetem rektora azonban a Janssent választotta.
A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy a vakcinák keverése biztonságos, de valószínűsíthető mellékhatásokkal jár.
Nem kell ahhoz orvosi hiba, hogy valaki négy adag koronavírus elleni oltást kapjon. Németországban több olyan orosz vakcinával oltott magyar is él, akinek a háziorvosa az újabb oltási sor mellett döntött, ezúttal azonban nyugati oltóanyaggal. A virológus szerint az eljárás veszélytelen.