Szirénázó mentőautó? A szomszéd fúrógépe szombat reggel hétkor? Síró csecsemő egy tízórás repülőúton? Egyik sem sérti annyira a hallójáratainkat, mint az a fajta hang, amit már az őskor óta gyűlölünk.
Tudták, hogy vannak növények, amelyek képesek utánozni a melléjük tett műanyag levelet? Netán hogy egy döglött hal mozgása mennyire hasonlíthat egy élő társáéra? Most, hogy kiosztották a legviccesebb és legmeghökkentőbb kutatásokért járó IgNobel-díjakat, újabb csodálatos ismeretekkel lett gazdagabb a világ. És pénzfeldobással még két magyar díjazott is lett!
A fizikai Ig Nobelt azok a kutatók kapták, akik megfigyelték a galíciai partoknál éjszakánként ívásra összegyűlő szardellák szexuális aktivitása által okozott változásokat az óceáni vízrétegekben.
Hogy lehet nyolc ember gazdagabb a Föld felénél, ha annyival biztosan nem okosabbak és nem is dolgoznak többet? Mit ér az, ha valaki tehetséges, de nincs szerencséje? Sokan gondolkoztak ezen, de most először készült egy teljes modell, amely ezt precízen számszerűsíti, és közgazdasági IgNobel-díjat is ért. A vicces vagy szokatlan, ám teljesen komoly témákban végzett kutatások mostani díjazottja egy ideig nagyon aranyos, de aztán elérünk ahhoz a részhez, amelyről a mai Magyarország juthat eszünkbe, és onnan egyáltalán nincs kedvünk nevetni.
Csütörtök este ismét kiosztották az anti-Nobel-díjként elhíresült IgNobel-díjakat. A bizottság összesen tíz kategóriában osztotta ki idén az „elismeréseket” azokért a munkákért, amelyek elsőre megnevettetik, majd elgondolkodtatják az embert.
Összesen tíz kategóriában osztották ki az idei évben az IgNobel-díjakat, amelyeket az első hallásra vicces, másodjára azonban elgondolkodtató kutatások kaptak meg.
Magyar kutatókat és a kecskeként élő férfit is díjaztak idén anti-Nobel-díjjal. Az elismerést olyanok kapják, akik kutatásai előbb megnevettetik, aztán elgondolkodtatják az embereket.