1990-ben az MDF‒SZDSZ-paktum mondta ki: a köz médiái függetlenek lesznek. Az ehhez ragaszkodó tévéelnök, a most tíz éve elhunyt Hankiss Elemér – ahogy a rádiót irányító Gombár Csaba – hamar szembetalálta magát a megváltozott kormányzati szándékokkal.
A korábbi köztársasági elnökök – szemben a Budaházy Györgynek menlevelet adó Novák Katalinnal – még ügyeltek arra, hogy döntésüket ne lehessen a független bíróság ítéletének kétségbe vonásaként értelmezni.
A szerződést november 14-én kötötték meg.
A Belügyminisztérium szervezésében a kormánytábor és a legszélsőbb jobboldal egyesült erői botrányba fojtották az 1956-os forradalom központi ünnepségét 1992. október 23-án. A forradalom egyik legjelentősebb, életfogytiglanra ítélt emlékőrző személyisége, az újszülött magyar demokrácia őre, Göncz Árpád nem mondhatta el beszédét a Kossuth téren. A botrány a fékek és ellensúlyok rendszerének rombolói és védelmezői között harc fontos állomása volt.
Tiszta levegő, autómentes biciklizés, piknik az Erzsébet hídon – az 1990. október 25-én kezdődött taxisblokád napjaiban sokan érezték emiatt jól magukat. A rendszerváltás utáni politikai életben azonban ellentmondásos ennek a néhány napnak a megítélése. A blokád, az ország megbénítása a demokratikus működés átmenetének az időszakában ugyanis sokak szerint vitatott volt, mi több, törvénytelennek számított.
A rendszerváltás utáni első, demokratikusan megválasztott kormányfő, Antall József patetikus portréjára, Göncz Árpád akkori államfő karikírozására szorítkozik a Blokád című új magyar film. A címre utaló taxisblokád bemutatása apropónak is kevés.
Leginkább a rendszerváltás miniszterelnökének állít szobrot a Magyarországot a jövő évi Oscar-versenyen képviselő Blokád, amely közel sem annyira aktuálpolitikai kurzusfilm, mint az Elkxrtuk, de azért egyértelműen rámutat, hogy az alkotók szerint ki volt a fő hunyó 1990 őszén.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által meghirdetett árverésen a kikiáltási ár csaknem duplájáért vitte el egy ismeretlen azt a Vérhalom téren álló ingatlant, ahol a néhai köztársasági elnök utolsó éveit élte le feleségével.
Közel félmilliárd forintot kérnek az ingatlanért.
A NER-korszakban beindult átnevezési nagyüzem nem éppen átütő siker, az új elnevezések nehezen mennek át a köztudatba. Konszenzussal csak művészek és sportolók kaphatnak utcát.
A kétszereplős, Mérleg című darabot a XV. kerületi Csokonai Művelődési és Rendezvény Házban mutatják be augusztus elején. A főszerepekben Zsótér Sándort és Varga Máriát láthatjuk.
Novák Katalin elnöki pályája elején van, ne minősítsük még. De rögzítsük: erdélyi látogatása nem az „összmagyarság” érdekeit szolgálja, hanem az államközi konfliktusokat mélyíti. Vélemény.