A következő elnöki ciklus az Egyesült Államokban jelentős változásokat ígér politikai és a gazdasági világban egyaránt. Donald Trump lehengerlő győzelmére már most ugranak a cégek, joggal remélvén, hogy mostantól nem kell drága és macerás környezetvédelmi és szociális inkluzivitási kérdésekkel foglalkozni, hanem Trump filozófiájával összhangban a profitmaximalizálásra koncentrálhatnak.
Kedvezőtlen folyamatokra világít rá a friss céges fenntarthatósági index. A többség leginkább az energiahatékonyságra koncentrál, ugyanakkor a zöldenergiát kevesen preferálják. A papírfelhasználás csökkentésén lelkesen dolgoznak, de a vízfelhasználásra odafigyelők aránya csökkent.
Környezeti és társadalmi besorolással az ember- és környezetközpontú vállalatokért – tűzte zászlajára az EU. Az új szabályozás körül nagyok a várakozások, a tét ugyanis az élhető környezet.
A profitból a Háttér Társaságot támogatja a cég.
A vállalatok környezeti-társadalmi szerepe régóta vita tárgyát képezi: a CSR-tól a CSV-n át az ESG-ig több fogalom is ezzel kapcsolatban szolgál iránymutatást. Egyre nagyobb a nyomás azonban a vállalatokon, hogy fenntarthatóan működjenek és egyre több társadalmi vállalkozás indul, amelyek bebizonyítják: a társadalmi-környezeti problémák megoldása és a profitszerzés nem zárják ki egymást.
Miközben alig több mint két évtizede egy valamirevaló környezetvédelmi víziót felvázoló és a saját alkalmazottait egészségmegőrző programokkal segítő vállalat már felelősnek számított, manapság a CSR-piacon csak fantáziadúsabb kezdeményezésekkel lehet labdába rúgni.
Hogyan lehet egy üzleti vállalkozás egyszerre profitorientált és a pozitív társadalmi változások eszköze? Túllépve a hagyományos vállalati társadalmi felelősségvállaláson, amely sokkal inkább elszigetelt program, mint az üzleti működés szerves része, a B Corporation minősítési rendszer megteremtheti a vállalati gyakorlatba beépülő felelősségvállalást.
Milyen előnyökkel jár az üzleti szereplők számára, ha szaktudásukat ingyen megosztják nonprofit szervezetekkel? Miért mélyrehatóbb a pro bono szolgáltatás társadalmi haszna, mint a pénzbeli támogatásé? A legnagyobb amerikai pro bono közvetítő szervezet egyik vezetőjével, Joel Bashevkinnel beszélgettünk.
Egyre több az olyan vállalat, amely nem a termelés és a profit maximalizálását tekinti működése legfontosabb alapjának, és a fogyasztók is egyre érzékenyebbek a cégek üzeneteire.
Mit profitálhatunk a pro bono, azaz a közjó érdekében végzett vállalati és magántevékenységekből? Hogyan járulnak ezek hozzá a cég sikeréhez, és a személyes jóléthez? A többi között ezekről kérdeztük Aaron Hurstöt, aki több évtizedes tapasztalatát foglalta össze a célvezérelt gazdaságról The Purpose Economy című könyvében.
A társadalmi felelősségvállalást az üzleti stratégia részévé tenni több okból is érdemes. Még akkor is, ha viszonylag nehezen mérhető, mindez mennyiben járul hozzá egy cég üzleti sikeréhez. Cikkünkben két olyan vállalkozást mutatunk be, amelyek üzleti stratégiájuk részévé tették ezt a szemléletet.
A fogyasztók és a munkavállalók számára is egyre fontosabbá válik a cégek társadalmi szerepvállalása. Bár ebben a magánszektor jelentős szerepet vállal, a cégek többsége hiányolja a releváns adókedvezményeket.