Egyelőre nem létezik kidolgozott, a kormány által teljeskörűen elfogadott idegen nyelvi stratégia.
Azt írja a hétfői Népszava, hogy a dokumentumot februárban már megtárgyalták, de csak egyes részeit fogadták el, így nincs kész teljes egészében a kormányzat nyelvoktatási tervezete. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) Szél Bernadett független országgyűlési képviselő megkeresése után derült ki a hiányosság, ami a lap szerint azért érdekes, mert amikor a politikus korábban megpróbálta kikérni az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) a nyelvstratégiát, akkor a tárca ezt arra hivatkozva tagadta meg, hogy a kért adatok további döntések megalapozását szolgálják, ezért tíz évig nem nyilvánosak.
Nonszensz, amit a kormány művel – mondta Szél.
Úgy véli, az is súlyosan jogsértő, hogy a kabinet úgy vezeti be jövőre a kötelező nyelvvizsgára vonatkozó szigorítást (értsd: jövőre már kötelező lesz a nyelvvizsga az egyetemi felvételiken), hogy nem gondoskodott arról, hogy a középiskolák képesek legyenek felkészíteni erre diákok tömegeit. Szakmai becslések szerint emiatt jövőre 18-22 ezer diák szorulhat ki a felsőoktatásból.
A politikus megpróbálta kikérni a kötelező nyelvvizsga bevezetéséről szóló kormánydöntés konkrét előkészítő-dokumentumait is, de az Emmi ezek kiadását is megtagadta. A képviselő ezért újból a NAIH vizsgálatát kérte.