A menesztett BKV-vezetőknek az utóbbi két évben kifizetett összeg részben úgy dagadhatott egymilliárd forint fölé, hogy a munka törvénykönyvében előírt minimumon felül a kollektív szerződésben rögzített, ennél kedvezőbb végkielégítéseket is rápakolták a búcsúpénzekre. A törvény szerint hároméves munkaviszony után minimum egyhavi átlagkeresetnek megfelelő végkielégítés jár, amely 25 évnél hosszabb szolgálati idő után éri el a plafont, a 6 hónapnyi összeget. Ehhez hozzájöhet további 3 hónapnyi, ha a munkaviszony megszüntetésére az öregségi vagy a korkedvezményes nyugdíjra való jogosultságot megelőző öt évben kerül sor, rendes felmondással. A BKV-nál 25 évnél többet lehúzott vezetők egy részének további 6–8 havi járandóságot számoltak fel a kollektív szerződés alapján.

A belső vizsgálat inkább a „kimagasló prémiumokat”, illetve a búcsúpénzek alapjául szolgáló előnytelen megállapodásokat kifogásolta a 2007-től alkalmazott, majd kisvártatva menesztett vezetők esetében. Közéjük tartozik Bosnyák Gyula, a 2007. januártól munkába állt stratégiai igazgató. Neki az Antal Attila korábbi vezérigazgató által szignált szerződés havi 550 ezer forint alapbér mellé – az ellenőrök által sokallt – 150 százalékos alap- és további 150 százalékos ösztönző prémiumot rendelt, apróságként pedig mobiltelefon és egy középkategóriás gépkocsi használatát. A szerződést kétszer módosították, mindkétszer a munkavállalónak kedvezve. A fél év múlva megváltoztatott szerződésben 6 havi végkielégítés szerepelt, újabb fél év után a kontraktus határozott idejűvé vált, és már 12 havi végkielégítést, továbbá 3 havi titoktartási pénzt rögzített.