Az uniós országok kulturális minisztereinek tanácsa 1985 júniusában indította el az Európa kulturális fővárosa programot. A kezdeményezés - hogy az unió a cím odaítélésével is demonstrálja az európai városok kulturális és művészeti sokszínűségét, értékteremtő képességét - a görög színész- és politikusnő, Melina Mercouri akkori görög kultuszminiszter ötlete nyomán született, s aligha meglepő módon a rendezés jogát elsőként Athén kapta. Az egy éven át birtokolható címet 2000-ig kormányközi megegyezés alapján ítélték oda: a tagállamok kormányai - négy évvel az esemény előtt - közvetlenül döntöttek a helyszínről. Az új tagállamok csatlakozásával megváltozott a kiválasztási rendszer: az Európai Parlament (EP), valamint az Európai Unió Tanácsa egy 1999-es közös határozatával közösségi szintre emelte a programot, s kimondta, a tagállamok sorrendjének meghatározásában 2005-től a rotációs elv érvényesül. További változás, hogy 2009-től 2018-ig egy ország helyett kettő - egy régi uniós tagállam és egy új csatlakozó - egy-egy városa kapja meg a címet. Igaz, a jogot egyedül elnyert városok maguk is bevonhatnak társszervezőt, sőt 2000-ben, az ezredfordulóra tekintettel 5 város is viselhette a címet. Hogy melyik város lesz a kiválasztott, azt az adott ország kormánya dönti el - az utóbbi években többnyire a Magyarországon is alkalmazott pályáztatással. A kormány javaslatát azonban - az EP és az Európai Bizottság véleményének kikérése után - a Tanácsnak is véglegesítenie kell. Ez a magyar helyszín esetében - a kormány döntése után - 2006 tavaszán várható.